Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

“Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás.”

/Márai Sándor/

 

A botlófűz iskolánk jelképe. Miért? Együtt az idős ág, de él a kis hajtás, ami belőle nő és ezért megújul, ahogy az idősebb generációk tovább adják tapasztalataikat, tudásukat a fiatalabbaknak. Sokféle ága-boga, mint a gyerekek, itt az iskolában. Sok kis faluból járnak ide: Kisbodak, Püski, Dunaremete, Lipót, Hédervár, Darnózseli. A vastagabb ágak erősebbek, mint valami „táltos-kellékek” úgy emelkednek ki a síkból.

S miből táplálkozik ez a fa? A gazdag, sokrétű, színes mélységeket szívja magába. A víz és a sokszor lerakódott hordalék nemcsak a talajunkat szimbolizálja. Ilyen a gyerek is! Amerre jár életében, nyomot hagynak rajta a találkozások, a felnőttek szavai, tettei. Az elhivatott, a segíteni akaró ember tudja, hogy a valamiben más gyermek még érzékenyebb arra, hogyan bánnak vele. Minden kicsi sikernek tud örülni, szeretetet adni és kapni, ha megtanítjuk rá. Ahogy mi foglalkozunk a gyerekekkel, hatással lehet egész életükre. Rajtunk múlik, milyen „nyomot” hagyunk.

Nagy Edit, intézményvezető